Brandon Hackett's Blog

Nemrég egy beszélgetés közben felmerült egy látszólag egyszerű kérdés, hogy mik a kedvenc science fiction regényeim, és rádöbbentem, hogy ezt komolyabban még sosem gondoltam végig. Válaszként akad ugyan néhány reflexből bemondható könyvcímem, de most eltűnődtem:

Mi lenne, ha végignézném a könyvtáramat, a teljes eddigi olvasmánylistámat, és készítenék egy TOP15- kedvenc sci-fi listát?

Na, de mik legyenek a szabályok? Egy szerzőtől csak egy kötet? De miért? Hiszen a címben nem szerző szerepel, hanem regény, és simán lehet olyan író, aki akár több könyvével is felférhet. Rangsor nélküli lista legyen, vagy próbáljak meg sorrendet is felállítani? Legyen így, hiszen nagyobb kihívás, ha van sorrend.

Sőt, sokkal nagyobb, mint elsőre gondoltam.

Úgyhogy alapos, de gyakran érzelmi alapú mérlegeléssel összegyűjtöttem azt a 15 regényt, amikre valóban a kedvenceimként tekintek. Van még legalább ötven olyan science fiction könyv, amiket nagyon szeretek ezeken túl is, de pont erre a nagyon szűk listára nem fértek fel - néhányat azért kiemeltem külön.

Íme a lista rövid ajánlókkal:

https://markovicsbotond.substack.com/p/top15-kedvenc-science-fiction-regenyem

Csúnyán elhanyagoltam a blogot az utóbbi hónapokban, pedig rengeteg mindent csináltam, csak ezek átcsúsztak a hírlevél formátumba, és azokat elfelejtettem itt linkelni.

Úgyhogy egy kis gyorstalpaló felzárkóztatás.

Itt a hírlevél főoldal, már egészen sok írással, ha nem akarsz lemaradni, iratkozz fel, és az aktuális hírlevelek egyenesen a postafiókodban landolnak: https://markovicsbotond.substack.com/

Ezek pedig az utóbbi hónapok érdekesebb anyagai:

2024. júliusi hírlevél: Menő sci-fi ötletek 1. - Beszélő kutyák | Mit írok most? | Felfalt kozmosz: Szusztinizmus és alapjövedelem

Augusztusi hírlevél #14: menő sci-fi ötletek: Teleportáljunk! | Az SFF Vektor az év sci-fijének választotta a Felfalt kozmoszt | Könyvajánlók | Felfalt kozmosz napló: Másfajta fizika…

A Felfalt kozmosz, avagy egy négyszer elkezdett regény története | hírlevél #16 - extra -> avagy hogyan született a Felfalt kozmosz, és miért kezdtem neki 10 év alatt négyszer is

2024 szeptemberi hírlevél #17: Menő sci-fi ötletek 3. - Kupolavárosok | Író-olvasó találkozó Debrecenben október 17-én | a könyvárstopról | Könyvfesztiválos könyvajánlók és sok minden más

Alita, a harc angyala manga magyarul - a cyberpunk sc-fi manga kiadása nemrég elindult magyarul, én régebben olvastam angolul, szóval, most lelkesen ajánlom.

8 ok, amiért az Invncible - Legyőzhetetlen a legjobb szuperhős képregény - jön magyarul az Invincible képregény, és mivel a nyáron a végére értem a teljes sorozatnak angolul, és mindenképpen akartam írni róla egy lelkes ajánlót.

Szeptemberben egy éve jelent meg a  Felfalt kozmosz.
Bevallom, én nagyon szeretem ezt a regényt, de ennél sokkal-sokkal fontosabb, hogy úgy tűnik, ti is, hiszen már eddig is rengeteg pozitív olvasói visszajelzést kapott, elnyerte a Zsoldos Péter-közönségdíjat, az SFF-Vektor moly olvasókból összeállt zsűrije az év sci-fi regényének választotta, ráadásul a szintén lényeges eladási számokat tekintve időarányosan az eddigi legjobban fogyó regényem. Köszönöm, hogy ennyien bizalmat szavaztatok neki az első évben. (Itt egy csomó kritika és interjú található kigyűjtve a könyvről.)
Az egy éves jubileumra egy szerintem érdekes poszt ötlet jutott eszembe, mégpedig annak története, hogy miként jutott el a  Felfalt kozmosz  az első ötlet kipattanásától még 2010-ben a regény 2023-as megjelenéséig.

A  Felfalt kozmosz t 2010 óta háromszor kezdtem el különböző világháttérrel, szereplőkkel és történetirányokkal, és háromszor buktam bele, mire eljutottam a negyedik változathoz, ami végül  Felfalt kozmosz  címmel megjelent.
Ezt a három korábbi regénykoncepciót, ezek formálódását mesélem el alább, egy külön hírlevél posztban, ami itt olvasható: https://markovicsbotond.substack.com/p/a-felfalt-kozmosz-avagy-egy-negyszer

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - korábban Brandon Hackett írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász.

Legutóbbi regényei: Felfalt kozmosz, Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha van kedved, kövess a Substack hírlevelemben, Facebookon és az Instagramon, vagy a Threadsen is!

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Itt az Ünnepi Könyvhét (június 13-16-ig, a Vörösmarty téren, rengeteg kiadói standdal), és az utóbbi időben egészen sok, engem érdeklő, izgalmas könyv jelent, jelenik meg, ezeket ajánlom most, hátha számotokra is szimpatikus lesz közülük néhány. Párat már olvastam, de van egy csomó cím, amelyeket a Könyvhéten fogok megvenni.

Ez csupán egy személyes ajánló, ezeken túl is rengeteg izgalmas sci-fi/fantasy könyv és képregény jelenik még meg, és simán lehet, hogy ott helyben bővül a listám. A címek alatt a kiadói webshop linkeken elolvasható a fülszöveg, és a kiadóknál, Könyvhéten beszerezhetőek.

A lista az aktuális hírlevelem online változataként itt megtekinthető:

https://markovicsbotond.substack.com/p/konyvheti-konyv-es-kepregenyajanlok

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - korábban Brandon Hackett írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász.

Legutóbbi regényei: Felfalt kozmosz, Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon, vagy a Threadsen is!

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

 A 2024. évi Zsoldos Péter-díj Közönségdíját a Felfalt kozmosz kapta.

Nincs könyv olvasók nélkül, köszönöm, hogy olvastok (és hogy ennyien szavaztatok a könyvre).❤️

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - korábban Brandon Hackett írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász.

Legutóbbi regényei: Felfalt kozmosz, Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon, vagy a Threadsen is!

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Hogy mi? 1994-be? A Vissza a jövőbe 1955-je egy egészen más, régi világnak tűnt 1985-ből, míg 1994 csak nemrég volt! Alig néhány... három évtizede.

Lehet, hogy 1994 is egy teljesen másik világ volt mai szemmel?

Hiszen ez volt az az év, amikor gyakorlatilag létrejött a világháló, és megjelentek az első honlapok. Ha képet is tartalmaztak, gyakran percekig töltögette a gép az oldalt.

Én 1995-ben láttam először internetet, amikor egy osztálytársam faterja meginvitált egy kormányzati épületbe, ahol netezhettem pár órát. Star Warsos képeket keresgéltem, meg valami random oldalon a Central Parkban sétáltam, de ezt úgy kell elképzelni, hogy betöltött lassan egy pixeles kép, leírással, hogy hol járok a parkban, és lehetett választani, hogy balra vagy jobbra megyek, és akkor újabb percekig töltött be a következő kép/helyszín.

Google még sehol nem létezett, az akkori népszerű kereső ha jól emlékszem, az altavista volt. Mondjuk, sok mindent nem nagyon lehetett még találni.

1994-ben Windows 93 volt a legnépszerűbb operációs rendszer, amit floppy diskről lehetett telepíteni. Meg úgy minden floppyról települt fel. Az adattárolás is floppyn történt. Az első néhány regényemet is ilyeneken tároltam hajdanán, legalábbis biztonsági másolatban a gép merevlemez meghajtója mellett.

Jeff Bezos ebben az évben hozta létre az Amazont, kezdetben kis garázscégként próbáltak túlélni.

Léteztek már kezdetleges mobiltelefonok, volt is olyan ismerősöm (egyetlen srác), akinek volt ilyenje. Már nem kellett egy külön akku táskát cipelni hozzá, mint pár évvel korábban, bár az aksi így is féltégla súlyú volt. A kijelző apró, fekete-fehér, a készülék gombos. Ebben az évben jelent meg a sokáig ikonikus Nokia 2110-es típus is.

Mindeközben, szüleimnél, Ráckevén, ami Budapesttől alig 40 km-re van, csak 1995-ben vezették be a vezetékes telefont. Így 1994-ben ha pl. pesti haverokkal beszélni akartam, akkor kiballagtam a közeli HÉV-állomásra, és egy telefonfülkéből, telefonkártyával telefonáltam. Mint az őskorban.

Nemhogy Netflix vagy egyéb streaming csatornák nem léteztek, de a DVD is csak 1995-ben jelent meg, szóval, ez még bőven a videokazetta korszak.

Az emailezés még szintén sehol nem volt (max. a kiváltságosoknak), ezért az adattovábbítás egyik kedvelt eszköze a faxgép. Én még amikor a diplomám után elkezdtem dolgozni, 1997-98 környékén, a faxolást még javában használták a cégek. Fogtál egy papírt, írtál rá valamit kézzel, vagy kinyomtattál egy excel táblázatot (az már azért volt.:), bedugtad a papírt a faxgépbe, ami beolvasta, és telefonvonalon továbbította a képanyagot, a fogadó fax pedig kinyomtatta a túloldalon. Szóval, szerkeszteni max. kézírással tudtad. A faxpapír egy hőpapír volt (lásd mai pénztárszalagok), kunkorodott össze-vissza, és idővel elhomályosodott rajta minden. "Csodás" technológia volt, így visszagondolva.

1993 év végén jelent meg a Doom, ami széles körben népszerűvé tette az FPS (first person shooter) műfajt, és 1994-ben rögtön folytatást is kapott. És novemberben piacra dobták az első PlayStation konzolokat.

Na de mi történt pl. a mozikban ebben az évben?

A teljesség igénye nélkül többek közt az alábbi filmeket mutatták be: Forest Gump, A remény rabjai, Ponyvaregény, Az oroszlánkirály, Született gyilkosok, True Lies, Interjú a vámpírral, The Mask és az Ace Ventura (mindkettő Jim Carreyvel), Négy esküvő, egy temetés, Beverly Hills-i zsaru III.

Szóval, moziszempontból ez egy kiemelkedő év volt. És mennyire sok az önálló történet a futószalagon gyártott franchise mozik helyett.

A science fiction némileg szerényebb listát tud felmutatni, de azért jutott egy Star Trek VII. - Generations, Csillagkapu - a mozifilm és egy Időzsaru (Jean Claude van Damme-mal), amit én akkor valamiért nagyon szerettem.

Az Oscar díjkiosztón Steven Spielberg Schindler listája tarolt. 

1994-ben jelentették be, hogy Pierce Brosnan lesz az 5. James Bond, és Val Kilmer pedig a következő Batman. 

1994 őszén mutatták be a Jóbarátok (Friends) első epizódjait.

Ebben az évben lett öngyilkos Kurt Cobain, és szenvedett halálos balesetet a Formula-1-ben Ayrton Senna, ekkor kezdődött O. J. Simpson pere, választották meg Dél-Afrikában Nelson Mandelát elnöknek, és ha még emlékszik valaki a Tonya Harding - Nancy Kerrigan műkorcsolyázós sztorira, ahol Harding eltörette a vetélytársa térdét, hogy ő indulhasson az olimpián, na, az is 1994-es történet.

Májusban Bill Clinton és Borisz Jelcin aláírják az egyezményt, ami szerint többé nem irányítják egymásra a nukleáris arzenáljukat. A magyarországi minimálbér 11.500 Ft (!). Magyarország benyújtja a csatlakozási kérelmét az európai Unióhoz. Megnyílik Anglia és Franciaország között a 7 éven át épített Csalagút, és valószínűleg még sokáig lehetne sorolni az eseményeket...

Szóval, a mai Marty McFly is tudna meghökkentő dolgokat mesélni a jövőről 1994-ben, hogy miféle technológiák vesznek körül bennünket, mi meg jól szórakoznánk a 90-es évekbeli öltözködésen, frizurákon, zenéken.

És most már azt hiszem, értem, hogy 1955 talán azért tűnt jóval távolibbnak, mert akkor nem éltem, így egy fura, nagyon távoli múltnak tűnt. Most viszont hiába nem olyan régi emléknek tűnik 1994. 

Közben viszont sokkal-sokkal durvábban változott körülöttünk minden.

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - korábban Brandon Hackett írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász.

Legutóbbi regényei: Felfalt kozmosz, Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon, vagy a Threadsen is!

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Itt pedig egy kávéra is meghívhatsz, ha szereted a könyveimet.;)

2023-ban a blogolást látványosan elhanyagoltam. Míg 3 éve, az Eldobható testek megjelenésének évében 33 (!) bejegyzés született, most, amikor szintén új könyv érkezett, mindössze 3. Persze, ez részben azért inkább azt jelenti, hogy a legtöbb poszt közvetlenül a Facebookra vagy az Instagramra került.

Úgyhogy legalább év elején megpróbálok kicsit belehúzni.

A tavalyi összegző szerint 2022-t a legrosszabb és legjobb évnek neveztem. Nos, 2023-at leginkább egy fárasztó, de rengeteg élménnyel és tanulással teli évnek éreztem. Meglepően sok minden tűnt már túl soknak, legyen az inger, információ, megoldandó probléma, menedzselendő feladat, sokszor éreztem azt, hogy már a határán vagyok annak, amit még be tudok fogadni, eközben túl sok mindent is akartam egyszerre csinálni, amiből az lett, hogy sokszor végül semmit nem csináltam.

Alapvetően jóval kevesebb időt tudtam írással tölteni, mint szerettem volna, és ennek elég prózai oka van: sokkal többet dolgoztam a főállásomban, ami sokszor teljesen legyalulta az agyamat, kreativitásomat. Hiába, új pozíció, új felelősség, folyamatosan új dolgok tanulása, megszórva néhány mini krízissel, ez így együtt nem volt egyszerű menet. Az írás, mint második állás/műszak ezt kicsit megsínylette, és gyakran emiatt csak szerettem volna írni, de agykapacitás híján ez inkább görcsös akarásba torkollott. Ebből pedig végül csak nyögés lett, meg elvesztegetett idő, ami alatt pl. pihenhettem is volna. Ezek miatt az év folyamán mentálisan nagyjából közepesen éreztem magam, na de a rendszeres futás mindig segített abban, hogy ezt a szintet legalább fenntartsam.;)

Szerencsére, ettől függetlenül egyáltalán nem éreztem eredménytelennek az évet, sőt!

Hiszen szeptemberben megjelent a Felfalt kozmosz, Emily, Kaito, Diali és a Szupraverzum története, na meg a szabad akaraté. Nagyon szeretem ezt a történetet, és nagyon örülök, hogy láthatóan a legtöbben szintén így vagytok vele.

Itt mindenféle kritika, interjú van összegyűjtve a könyvről, sőt, még egy beleolvasó is megfér, ha még gondolkozol, hogy érdemes-e belevágnod a történetbe.

Szerencsére a regény szövegének véglegesítése mellett azért jutott idő másra is.

Megjelent ugyanis két novellám is, amiket felkérésre írtam:

Az egyik angolul, a Continental Literary Magazine-ban, Out-of-my Body (Testemen kívül) címmel (fordította Austin Wagner), amelyben egy pár mesterséges anyaméhben vállal gyereket, és kerül emiatt konfliktusba a szülőkkel. Ezt majd egyszer szeretném magyarul is elérhetővé tenni, ha már a szerződés is engedi, mert mégis csak fura érzés, hogy ugyan magyarul írtam, de mégis csak angolul elérhető.

A másik pedig a Hévíz A.I. számában, ez pedig Mi dolga maradt címmel, és egy alternatív 90-es években játszódó történet Neumann Jánossal a főszerepben.

Ezen túl úgy terveztem, hogy év végére kész leszek a következő regény nyers kéziratával, de sajnos ez nem sikerült, pedig már nem járok annyira messze a végétől. Így ez 2024-re maradt.

Elindult a hírlevelem is, ami most már egészen jól és rendszeresen működik (holnap érkezik az idei első), és köszönöm, hogy ennyien feliratkoztatok, lassan közelít az 500-as mérföldkő, ami messze túlmutat azon, amit először gondoltam erről az egész hírlevél ötletről.

Feliratkozni itt tudtok rá.

Október végétől angolul is olvashatóvá, megvásárolhatóvá vált az Eldobható testek, avagy angolul Disposable Bodies, egyelőre három részben, e-könyvként az Amazon Kindle store-jában Austin Wagner kiváló fordításában.

Az első kötet:

https://www.amazon.com/gp/product/B0CLJ1S6FH

Ez pedig egyben a három:

https://www.amazon.com/dp/B0CLJ7L5W4

Bátran ajánljátok külföldi ismerőseiteknek, ha vannak, hogy ne csak egy egyszeri kísérlet maradjon, hanem jöhessen utána idővel akár a Xeno és a Felfalt kozmosz, meg korábbi regények fordítása is.

Év végén még rászabadultam a Threadsre, ami vicces, mert a Twitter/X kimaradt, most viszont ez valamiért egészen bejön, legalábbis viszonylag aktívan posztolgatok most oda.

Itt: https://www.threads.net/@markovicsbotond

Aztán nekem egy nagy élmény volt, hogy tavasz óta végre úja tudok normálisan olvasni, hála életem első szemüvegének.:) Pár éve tűnt fel először, hogy ha nem volt elég fény, küzdeni kezdtem a betűkkel. Sebaj, gondoltam, biztos csak túl apró betűket nyomtatott XY kiadó, hogy spóroljon az oldalszámon, és lámpa mellett már nem volt probléma a szöveg. Idővel aztán lett, már a kevés fény sem segített, és ha küzdeni kell, az elveszi a kedvet az olvasástól, így 2022-ben akaratlanul is ijesztően keveset olvastam.

Aztán amikor már társasjátékozás közben fontos kellékké vált az elemlámpa (kell a fókuszált extra fény, ugye) és a nagyító ("Minek nyomják ilyen apró betűkkel a szöveget? De ti hogy tudjátok egyébként ezeket elolvasni?"), és már a laptop monitorra is meresztettem a szemem, akkor azért rájöttem, hogy eljött a szemüveg ideje.

A nem túl meglepő csattanó, hogy szemüveggel ismét könnyedén olvasok, és milyen jó dolog úgy kézbe venni egy könyvet, hogy nem kell küzdeni a szavak, mondatok kibogarászásáért.

És hogy mi várható 2024-ben?

Valószínűleg lesz még néhány esemény és interjú a Felfalt kozmosz kapcsán, és biztos, hogy lesz egy új regénykéziratom is. Mást most óvatosságból nem is tervezek, de persze novellafelkérések mindig adódnak, szóval, talán egy-két novella is becsúszhat év közben.

Nem beszélve a rengeteg könyvről, amit szeretnék elolvasni idén (meg azok, amiket még nem is tudom, hogy el szeretnék olvasni.)

Nektek mindazt kívánom, amit szeretnétek 2024-ben elérni, magamnak pedig egy nyugalmasabb és kreatívabb évet, ahol több agyam és energiám marad írni. Most határozottan ez a legnagyobb vágyam erre az évre.

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - korábban Brandon Hackett írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász.

Legutóbbi regényei: Felfalt kozmosz, Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon, vagy a Threadsen is!

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Itt pedig egy kávéra is meghívhatsz, ha szereted a könyveimet.;)

 [image error]

Visszatérő szokásom, hogy utánanézek, milyen történetek játszódnak az új évben, hogyan képzelték el azt a science fiction írók.

Van, amikor ez nem túl érdekes (lásd 2023 sem volt az, nem is írtam semmit), de 2024-et egész sokan szerették. Van itt minden, de többnyire atomháború az 1960-as évekből nézve, széthulló társadalom, disztópia, meg egy kis űrháború idegenekkel, és egészen híres sci-fi alkotásokkal.

(A lista nagy eséllyel nem teljeskörű, szóval, ha eszedbe jut valami, ami kimaradt, írd meg kommentben!)

Octavia E. Butler: A magvető példázata (regény)

(eredeti megjelenés:1994)

Pár éve jelent meg magyarul is végre, sőt, nemsokára sorozat is lesz belőle. Butler regénye egy apokaliptikus science fiction regény, amelyben Amerika és a világ 2024-ben már a végét járja. A gazdaság összeomlott, egyre elviselhetetlenebb a klíma, a lakosság falakkal veszi körbe magát, és csak fegyveres kísérettel merik elhagyni kertvárosi erődjeiket. A fosztogatások, gyújtogatások mindennaposak, munka, élelem egyre kevesebb, a biztonság illúzióját csak a szomszédok összefogása teremti meg. Még létezik valamiféle civilizáció, még vannak bizonyos szabályok, de közben a normális világ utolsó maradványai is szép lassan eltűnnek.

A főszereplő, a tizenéves Lauren már egy ilyen világban nő fel. Tudja, érzi, hogy ennél minden csak rosszabb lesz, ezért északra, Kanadába vágyik, ahol állítólag jobb az élet, és van még munka. Az odavezető út azonban fosztogatókkal és gyilkosokkal és más szörnyűségekkel teli. Végül mégsem marad választása, mint útra kelni.

1994-ben íródott, de manapság sokkal ijesztőbb és realisztikusabb a jövőképe, mint amikor először megjelent.

Joe Haldeman: Örök háború (regény)

(eredeti megjelenés: 1975, Hugo, Nebula és Locus-díjas regény - elérhető magyarul is több kiadásban).

Magyar nyelven először a 90-es években jelent meg, Haldeman Vietnámi háborús élményei által ihletett katonai science fiction regény. Egy idegenekkel való háború áll a középpontban, na meg a fénysebesség közeli űrutazás miatti idődilatáció. A történet 1997-ben kezdődik, ahol a főhős, William Mandella épp belép a seregbe, majd egy kemény és kegyetlen kiképzés után társaival egy úgynevezett kollapszáron keresztül több mint 3000 fényévnyire indul csatába, hogy saját ideje szerint 2 év múlva egy 2024-es, számára ismeretlen Földre térjen vissza.

Ezeket a közeli dátumokat, már amikor olvastam, akkor is furcsának találtam, mert a fényéves utazásokhoz túl közelinek tűntek. Persze, az újabb távoli összecsapásokkal egyre távolodunk a jelentől, a végén már évezredekkel később járunk.

Hegylakó II.: A hegylakó visszatér (1991)

A Föld 2024-ben haldoklik, és egy Pajzs nevű mesterséges energiamező védi a káros napsugárzástól, amely azonban egy gonosz cégvezető irányítása alatt áll, de közben állítólag már újraépült az ózonréteg, és a Pajzs az elnyomás eszközévé vált.

Ezzel még nem is lenne gond, ha a film nem kreált volna valami totális zagyvaságot az eredeti Hegylakó film halhatatlanjai háttérsztorijaként. E szerint a Zeist bolygó diktátora, Katana a Földre száműzte Ramirezt és Mcleodot, ahol mindketten "halhatatlanok" lettek, csak a lefejezés ölheti meg őket. Aki túléli a másikat megkapja a választás jogát, hogy megöregszik-e és meghal a Földön, vagy szabadon visszatér a Zeistre.

Mcleod már öreg, de egy fiatal ellenálló lány a Pajzs megsemmisítésére próbálja rávenni (Mcleod részese volt a Pajzs létrehozásának még 1999-ben), de aztán újjászületik Ramirez, megjelenik Katana is, hogy teljes legyen a káosz és zűrzavar.

A filmben egyébként egy csomó Blade Runner homázs is megbújik, de sem ez, sem Christopher Lambert mellett Sean Connery és Michael Ironside jelenléte sem mentette meg a bukástól.

Star Trek epizódok:

A Deep Space 9: 3. évad 'Past Tense' című duplaepizódjában Sisco, Dr. Bashir és Jadzia Dax egy transzporterbaleset miatt keverednek 2024-be, ahol az utcákat ellepik az állástalan, otthonukat elveszített hajléktalanok, és ahol a társadalmi egyenlőtlenségek nagyobbak, mint valaha.

A Star Trek: Picard 2. évadában, ahol Q egy alternatív 2401-be kényszeríti a szereplőket, Picardék egy féregjáraton űt 2024-be utaznak vissza az időben, hogy megmentsék a jövőjüket.

Beyond the Time Barrier mozifilm, 1960)

Ez egy klasszikus B-film 1960-ból, amit két hét alatt dobtak össze, 75 perces, én még csak nem is hallottam róla.

Egy pilóta, Bill Allison egy kísérleti tesztrepülés során keveredik benne időutazásba a jövőbe, 2024-be.

Mint kiderül, légköri atomrobbantások miatt megsérült 1971-ben a légkör, a kozmikus sugárzás pedig valamiféle kozmikus pestist eredményezett, az emberek mutánsokká váltak. A civilizáció maradéka a felszín alatt élte túl, egy disztópikus, Citadella nevű helyen, egy zsarnok uralma alatt.

Ha szeretnél megnézni, a youtube-on megtalálható:

https://www.youtube.com/watch?v=biDFXrBozRQ

Harlan Ellison: A fiú és kutyája (kisregény és mozifilm)

(Magyarul az Ozirisz országa című Cherubion antológiában olvasható - eredeti megjelenés: 1975 és van filmváltozata is)

A történetben egy atomháború (4. világháború!) utáni kihalt világban próbál túlélni a fiú és telepatikus képességű kutyája mindenféle mutánsok közt.

A filmváltozat szintén megtekinthető a youtube-on (magyar szinkronnal): 

https://www.youtube.com/watch?v=aS3_bZcN12M

Daniel F. Galouye: A szimulátor (regény)

(eredeti nyelven: 1964, és szintén van magyarul, de antikváriumokban keresd, mert régebbi könyv, 1994-es).

Sajnos nem olvastam, így marad a fülszöveg szerinti ismertető, amely szerint három kutatót különlegesen fontos és titkos feladattal bíznak meg. Az a dolguk, hogy olyan programot, modellt tervezzenek, amelynek alapján kiszámítható a társadalom minden reakciója. A három tudós, köztük a főhős, Douglas Hall, sikerrel jár: számítógépen szimulálni tudják az egész társadalmi környezetet, az emberek viselkedését. Arra azonban egyikük sem gondol, hogy a szimulátort politikai előrejelzésekre akarják használni. Amikor gyanakodni kezdenek, már majdnem késő. A kutatás vezetője rejtélyes körülmények között meghal, a másik nyom nélkül eltűnik, mintha nem is létezett volna.

Hall egyedül marad a hatalomra vágyók elleni harcban, s egyedül kell megküzdenie a felismeréssel, hogy a szimulált valóság más szinteken is működni kezd.

(Van filmváltozata is, 13. emelet címmel.)

Years and years (6 részes mini-sorozat, 2019)

Egy zseniális angol sci-fi sorozat, húsba vágóan kemény, néha kifejezetten ijesztő a jövőképe, ahogy lassan süllyed minden egyre lentebb, van itt minden, összeomló bankrendszer, migrációs krízis, létbizonytalanság, és közben újabb és újabb, az életet alapjaiban megváltoztató technológiák bonyolítják a helyzetet.

És van 2024-es történése is, pl. a sztori szerint a 2. elnökségének végén Trump ekkor dobat egy nukleáris bombát egy kínai katonai támaszpontra, de ekkor omlik össze az angol bankrendszer is, ha jól emlékszem.

És a világ nem lett szebb hely a 2019-es bemutató óta, volt itt Covid, aztán egy ukrán-orosz háború, és egy jó kis gazdasági válság is pár év leforgása alatt.

Legvégül, csak említés szintjén, mert a többiekkel ellentétben sokat nem ad hozzá a témához, itt van még a Marvel franchise-ból az Endgame és az utána következő több Marvel film is mind 2024-ben játszódik az 5 éves ugrás miatt.

Ha tetszett ez a cikk, IRATKOZZ FEL A HÍRLEVELEMRE:

https://markovicsbotond.substack.com/

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - korábban Brandon Hackett írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász.

Legutóbbi regényei: Felfalt kozmosz, Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon, vagy a Threadsen!

Itt pedig egy kávéra is meghívhatsz, ha szereted a könyveimet.;)

 [image error]

Hamarosan elindítok egy hírlevelet, ami nektek szól, és ha feliratkoztok, legalább valóban el is jut hozzátok. Elsődlegesen a Facebookon kommunikálok ugyanis, azonban annak algoritmusa sajnos egyre kiszámíthatatlanabb, sőt, igazából fogalmam sincs, egyáltalán mikor kinek mutatja meg a posztokat.

A hírlevélre itt tudtok feliratkozni: https://markovicsbotond-brandonhackett.eo.page/m6wnv

És, hogy mire lehet számítani?

- főként új megjelenéseimről, eseményekről kapsz információt

- emellett csak a hírlevél olvasóknak szánt tartalmat is tervezek, aktuális írások, social media posztok összefoglalóját, sőt, exkluzív meglepetéseket is;)

- nem foglak felesleges e-mailekkel bombázni-> kb. havi gyakoriság várható, új könyv megjelenéskor ez átmenetileg 2-3 hetire változhat

Remélem, ebben a formában is érdemesnek találtok a követésre.

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója.

Legutóbbi regényei: Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!

[image error]

Még mielőtt az új regény, a 'Felfalt kozmosz' megérkezne, előtte itt egy új novella:

A Hévíz folyóiratba, felkérésre írtam egy novellát az A.I. tematikájú számba, amely a napokban már meg is jelent.

A novella címe Mi dolga maradt?, a főszereplője pedig nem más, mint Neumann János. A történet egy olyan alternatív 1990-es években játszódik, amelyben Neumann nem halt meg tragikusan fiatalon, hanem tovább dolgozott, ötletelt, és a novella ennek az elképzelt következményeiről szól.

Neumann egy elképesztő elméjű zseni volt, akiről még Nobel-díjas pályatársai is csodálattal nyilatkoztak, és aki nyughatatlan kíváncsiságával időről időre újabb és újabb, egymástól teljesen eltérő tudományterületbe vetette bele magát, és. Ott volt például a Los Alamos-i atombomba kísérleteknél, foglalkozott játékelmélettel, gyakorlatilag lefektette a modern számítástechnika alapjait, de nagyon korai halála (54-évesen rákban halt meg) miatt szerintem nagyon-nagyon sokat veszített a modern tudomány.

Egy regényemben (Az időutazás tegnapja) már szerepeltettem őt, akkor Einsteinnel mellékszereplőként segítették az időutazás káoszának megakadályozását, most megpróbáltam elképzelni, hogy mi lett volna, ha hosszú élet adatik meg a számára.

A novellát még kora tavasszal írtam, és utána jöttem rá, hogy Neumann idén 120 éve született, és a Neumann Társaság - NJSZT  2023-at jubileumi évvé nyilvánította, így még extra aktualitása is van.

Itt a lapszám részletes tartalomjegyzéke: https://hevizfolyoirat.hu/folyoiratok/ai/

***

MARKOVICS BOTOND Zsoldos Péter- és Monolit-díjas science fiction író - BRANDON HACKETT írói néven - az Agave kiadó szerzője, közgazdász, az SFmag.hu alapítója.

Legutóbbi regényei: Eldobható testek, a Xeno és az Isten gépei és más történetek mesterséges intelligenciákról, valamint Az időutazás napja.

Ha új vagy itt, és érdekelnek a sci-fi regényeim, akkor olvasd el a Melyik Hackett-regényt olvassam posztot, hátha nyújt némi segítséget.

Ha van kedved, kövess a Facebookon és az Instagramon!

 [image error]